Az angolkeringőt, a bécsi keringő utódjaként tartják számon. Az 1920-as évek elején fejlődött ki a bostonból. Korábbi elnevezése Slow waltz volt, amiből következtethetünk, hogy a bécsi keringő lassított változatáról van szó. Az angolok a bécsi keringőt nagyon erotikusnak tartották.

Elnevezése származási helye alapján történt. Először az 1922-es világbajnokságon táncolták, de csak 1929-ben nevezték el. Kezdetben tehát inkább versenytánc volt. Mai formáját angol tánctanárok, koreográfusok alakították ki.

A csárda (kocsma) szóból eredő csárdás, egy hagyományos magyar néptánc. Táncainkra jellemzően büszke tartású férfiak külön-külön rögtönöznek szét- és összedobbantva lábaikat, majd a nőkkel párban forognak. A néptáncos nők általában piros, széles szoknyát viselnek.

A tánc cigány zenészek segítségével népszerű lett Szlovákiában, Szlovéniában, Vajdaságban, Horvátországban, Kárpátalján, Morvaországban és a bánáti bolgárok körében is.

Jellemzője, hogy lassú ritmussal kezdődik, és vidám, gyors tempó fejezi be.

A társastáncok közül a keringőnek van a legrégebbi időkre visszanyúló története. A bécsi keringő a német waltzen szóból ered, melynek jelentése keringeni, forogni.

Gyökereit kutatva egészen a  XII-XIII. századig is visszanyúlhatunk. Ekkor volt divat a Springtanz nevű tánc, melynek lépéseiben felismerhető a keringő eredete. A Dreher vagy Landler nevű tánc lépéseiben is fellelhetők a bécsi keringő lépései, ezek a XIV. századtól váltak divatossá. A tánctörténészek inkább ez utóbbira vezetik vissza a bécsi keringő történetét.

Minden népnek van hagyománya, kultúrája, amit valamennyien igyekeznek megőrizni a jövő nemzedék számára is. Magyarország számára az egyik legnagyobb kincs a néptánc, melynek hazánkban igen változatos formái, fajtái és dallamai vannak.

Néptáncaink eredete az ősi korba nyúlnak vissza, amikor még a tánc valamilyen szertartást jelentett. A ma is élő táncok mozgásformái arra engednek következtetni, hogy az első magyar táncok harci táncok voltak. Az általában körben zajló táncok szerint egykor a tűz lehetett a középpontban.

2008 novemberében már jártak itt, de most újra megörvendezteti a tánc rajongóit a nagyszerû Mojszejev: a mester a Népek táncai címû elõadásában ötvözi az akadémikus balettet és a néptáncot, mindezt cselekménybe fonva - sokat is küzdött emiatt, nem csak táncosaival (jónéhányan nem nézték ezt jó szemmel).

A március 22-ére szóló jegyek viszont oly gyorsan elfogytak, hogy a táncegyüttes elvállalt egy másnapi fellépést is ugyanott, a Papp László Budapest Sportarénában.